A fel nem használt energia a legolcsóbb

Otthonfelújítás 2024

Pazarló épületeink Magyarországon a hazai végső energiafelhasználásunk 42%-át adják,...

...ami már költségoptimális felújítással is közel felére csökkenthető, a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint.

A háztartások végső energiafelhasználásának 72%-a fűtési céllal történik, a melegvíz előállítással együtt ez összesen 85% (2020, MEKH). A költséges erőforrások pazarlása helyett a fűtési-hűtési energiaigény csökkentése a megoldás, amelyet elsősorban energiahatékonysági eszközökkel - például otthonunk hőszigetelésével - érhetünk el.

A 2024 júniusában induló, új otthonfelújítási, energiakorszerűsítési program keretében az 1990 előtt épült családi házak tulajdonosai összesen 6 millió forintos támogatást vehetnek igénybe hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, használati melegvíz rendszer korszerűsítésére, fűtésrendszer korszerűsítésére. A támogatás révén a várakozások szerint több mint 20 ezer családi ház felújítása valósulhat meg.

A tulajdonosoknak komplex korszerűsítésre érdemes fókuszálniuk, hiszen a támogatás legfontosabb feltétele egy +30%-os energiamegtakarítás elérése. 

Amikor hőszigetelésről, különösen az utólagos hőszigetelésről beszélünk, többnyire a külső falak hővédelmét gondoljuk alatta. Nem véletlenül, hiszen az itt eltávozó energia a teljes hőveszteség egyharmadát is kiteheti. De nem szabad, hogy csak a falak szigetelésére szorítkozzunk. Egy négyzetméterre vetítve a legtöbb energia a tetőn keresztül távozik, így annak a szigeteléséről (vagy a padlásfödéméről) is feltétlenül gondoskodnunk kell. Ha van rá lehetőségünk, a padlók hővédelmét sem árt fokozni. A lényeg, hogy az úgynevezett termikus burok megszakítatlanul (ha nem is mindig azonos mértékben) vegye körbe a fűtött épület térfogatot. Egy jól megtervezett és kivitelezett felújítással így akár 50%-os energiamegtakarítást is elérhetünk.